A foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás. 

Ha a munkavégzéssel összefüggésben nem baleset éri a munkavállalót, hanem a munkavégzés körülményei miatt tartós egészségkárosodást szenved, akkor lehetséges orvosszakmai eljárást követően foglalkozási megbetegedést megállapítani. 

A foglalkozási megbetegedés speciális esetei például: 

  • A hosszabb ideig végzett bányászati tevékenység során bekövetkező megbetegedések: a szilikózis, amely esetén külső anyag részecskék, gázok okozzák a tüdő megbetegedését. 
  • Vibráció, ahol a géppel, légkalapáccsal végzett munka közvetlen hatása során alakul ki a betegség.
  • A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen dolgozók esetében előforduló fertőzéses megbetegedések foglalkozási megbetegedésnek minősülnek. 
  • Vitatott kérdés volt, hogy a kullancs által okozott encephalitis (agyvelőgyulladás) és a Lyme kór foglalkozási megbetegedésnek, vagy balesetnek minősül-e. A joggyakorlat a kullancscsípést balesetnek tekinti, és ha az üzemi baleseti jellege megállapítható, a csípés nyomán annak következményeként fellépő agyvelőgyulladás alapján a csípést elszenvedett személy baleseti ellátásra való jogosultságát el kell ismerni. 

A foglakozási megbetegedés megállapítása orvosszakmai feladat.  

A bejelentést a megbetegedést észlelő orvos (foglalkozás-egészségügyi orvos, fekvőbeteg gyógyintézet orvosa, háziorvos) köteles megtenni. Az orvosi tevékenység körében észlelt foglalkozási betegséget, valamint vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz kell bejelenteni az ehhez szükséges formanyomtatványon. A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság kivizsgálja és a hozzá érkezett bejelentéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére döntés céljából továbbítja.

A döntésről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, aki értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

A foglalkozási megbetegedés tényét értesítéssel, a 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet 6. sz. mellékletével szükséges bizonyítani, azonban 2020.01.01-től a következő módosítások léptek életbe:

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosítása

8. §

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: 27/1996. NM rendelet) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„b) bejelentésazonosító: a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa által adott azonosító szám. Az első öt számjegy a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának pecsétszáma, a hatodik és a hetedik számjegy évszázad nélkül a bejelentés éve, az utolsó három számjegy az orvos által adott sorszám.”

9. §

(1) A 27/1996. NM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az orvosi tevékenység körében észlelt – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő – foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalához mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A munkavédelmi hatóság a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a miniszter részére.”

(2) A 27/1996. NM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül kell megtenni.”

(3) A 27/1996. NM rendelet 3. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót, a megye kódját, a bejelentő nevét, a bejelentés dátumát;

b) a keresőképességre vonatkozó információt, az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) a megbetegedéssel kapcsolatos munkakört és a diagnózist;

e) a munkavállaló nevét, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám), születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

f) a munkavállaló jelenlegi munkakörét, FEOR kódját, korábbi munkaköreit (a felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

g) a megbetegedéssel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

h) a bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok számát.

(2b) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtörténtét és keltét – a kórisme feltüntetésével – a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell. A munkavédelmi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a bejelentőt három napon belül értesíti. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi hatóság a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.”

10. §

(1) A 27/1996. NM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálja. A fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálhatja.”

(2) A 27/1996. NM rendelet 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) vagy a munkavédelmi hatóságnál, a foglalkozási eredetet a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el.”

(3) A 27/1996. NM rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében a kivizsgálás vezetője öt példányban vizsgálati lapot állít ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi hatóság megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbít.”

(4) A 27/1996. NM rendelet 5. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés szerint alkalmazandó vizsgálati lapot és az annak részét képező kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A vizsgálati lap tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót;

b) a munkavállaló TAJ számát;

c) a bejelentés tárgyát képező megbetegedést okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálatának leírását, különösen a mérések irányát, időpontját, eredményeit;

d) a megtett intézkedéseket;

e) a megbetegedés okát;

f) az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok időpontját;

g) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató a magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához;

h) a kivizsgálást követő hatósági intézkedés ismertetését;

i) az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes leírását.”

(5) A 27/1996. NM rendelet 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szerv 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.”

(6) A 27/1996. NM rendelet 5. §-a a következő (9a)–(9c) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az értesítés tartalmazza:

a) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét),

c) a bejelentés helye szerinti telephely címét.

(9b) A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.

(9c) A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az Eüak. 33. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével értesíti a munkáltatót.”

(7) A 27/1996. NM rendelet 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá

c) TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal részére küldi meg.”

11. §

A 27/1996. NM rendelet „A foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciók bejelentése” című alcíme a következő 5/A–5/D. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az általa észlelt, külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetről a munkavállaló leletének kézhezvételét követő 1 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.

(2) A munkáltatónak a fokozott expozíciós eset kivizsgálását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint az esetről való tudomásszerzés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben hatvan napon – belül a lehetséges okokat fel kell tárni, és intézkedni kell a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. A kivizsgálást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő bevonásával kell lefolytatni.

(3) A tömeges fokozott expozíciós esetet a munkáltatónak az esetről való tudomásszerzést követően – telefonon,

telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

5/B. § (1) A munkáltató az általa kivizsgált fokozott expozíciós esetről – a miniszter honlapján közzétett módon – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a fokozott expozícióval érintett munkavállalókra vonatkozóan személyenként kell kitölteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót, a megyekódot;

b) a fokozott expozíció megnevezését, valamint az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;

c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;

d) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;

e) az érintett munkavállaló jelenlegi munkakörben végzett tevékenységét, FEOR kódját, jelenlegi és előző munkáltatóknál betöltött korábbi munkaköreit (a munkakörök felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);

f) a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a fokozott expozíciós

esettel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;

g) a fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat vagy a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós (hatás) mutató vizsgálati eredményeit;

h) a bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban a korábbi munkahelyein előforduló fokozott expozíciót vagy megbetegedést;

i) az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat tényét, eredményeit;

j) az érintett munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának eredményét;

k) az adott munkakörben végzett biológiai monitor/audiológiai vizsgálat előírt gyakoriságát, az utolsó öt biológiai monitor/audiológiai vizsgálat dátumát, eredményeit;

l) a fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszaki vizsgálatának eredményeit, különösen a mérések irányát, időpontját;

m) a fokozott expozíció okát;

n) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató magatartásával hozzájárult-e a fokozott expozíció kialakulásához;

o) a fokozott expozíciós eset körülményeinek, okainak és a kivizsgálás tapasztalatainak, valamint a kivizsgálás során hozott munkáltatói intézkedések részletes, tartalmi ismertetését;

p) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő észrevételeit, véleményét, javaslatát és azt, hogy a kivizsgálással egyetértenek-e;

q) annak igazolását, hogy az eset kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő részt vett.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a zaj okozta fokozott expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiológiai leleteket és az akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés jegyzőkönyvét vagy

b) a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós mutatók laboratóriumi vizsgálati eredményeit, valamint a munkahelyi levegőszennyezettség meghatározására irányuló vizsgálatok eredményeit.

5/C. § (1) A munkáltató a vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet, a laborleletet, valamint a mérési eredményeket elektronikusan vagy egyéb úton 3 munkanapon belül megküldi a fokozott expozíció kialakulásának

helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

(2) A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról az 5/D. § (1) bekezdése szerint nyilvántartást vezet.

(3) A munkavédelmi hatóság az 5. § (2) és (3) bekezdésben felsorolt iratokat azok beérkezésétől számított 8 napon belül nyilvántartás céljából megküldi a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek.

5/D. § (1) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint az alábbi csoportosításban tartja nyilván:

a) a bejelentés dátuma,

b) diagnózis,

c) halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,

d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,

e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,

f) fokozott expozíció (anyagonként), valamint

g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

(2) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.”

12. §

A 27/1996. NM rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében a „minisztériumot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében „a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét” szövegrész helyébe „a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdés szerinti” szöveg, d) 5. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az (1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1)–(2) bekezdésben” szöveg lép.

13. §

Hatályát veszti a 27/1996. NM rendelet

a) 2. § d) pontjában a „(fokozott expozíciót)” szövegrész,

b) 4. § (3) bekezdésében a „vagy fokozott expozícióval” szövegrész,

c) 5. § (2) bekezdésében az „ , illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek” szövegrész,

d) 5. § (6) bekezdésében az „ , illetve a fokozott expozíció körülményeinek” szövegrész,

e) 2–6. számú melléklete.



Kategória: Blog

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük