A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 46.§-a értelmében a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásnak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális Bővebben……
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az Bővebben……
A Munkavédelmi törvény minden munkáltató részére kötelezővé teszi munkavédelmi szakember foglalkoztatását, az alábbi részletezésből azonban kiderül, hogy a kisebb vállalkozások egyszerűbb módon is megoldhatják. Minden munkáltatónak a foglalkoztatottak létszámától, és tevékenységének veszélyességi osztályától függően kell foglalkoznia a munkavédelemmel. Előfordulnak olyan Bővebben……
Ágazati számjel Gazdasági tevékenység megnevezése I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 02 ErdőgazdálkodásKivéve:02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése 05 Szénbányászat 06 Kőolaj-, földgázkitermelés 07 Fémtartalmú érc bányászata 08 Egyéb bányászat 09 Bányászati szolgáltatás 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás 16 Bővebben……
Ki jogosult baleseti táppénzre? Baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv [kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal) határozattal megállapította. Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása Bővebben……
A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1.,2.,3.) kategóriába tartoznak Az első kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. Eszerint Bővebben……
Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az újkoronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegséget. A járvány terjedése folyamatosangyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz. Magyarországon Bővebben……
Mi az üzemi baleset? Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető üzemi balesetnek, amely: a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti Bővebben……
A foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás. Ha a munkavégzéssel összefüggésben nem baleset éri a munkavállalót, hanem a munkavégzés körülményei miatt Bővebben……
A képernyős munkavégzés főbb egészségkockázati tényezői Látásromlást előidéző tényezők Pszichés (mentális) tényezők Fizikai állapotromlást előidéző tényezők Irodai munkavédelem, irodai berendezések biztonsága Képernyő Stabil kép, villódzás mentesség, instabilitás megszüntetése Fényesség, kontraszt állíthatóságának biztosítása Elfordítható, dönthető monitor Tükröződéstől, fényvisszaverődéstől mentes képernyő kialakítása Bővebben……