Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az új
koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegséget. A járvány terjedése folyamatosan
gyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már
100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz.

Magyarországon sincs olyan munkahely, amely valamilyen módon ne lenne érintve a járvány
hatásaival. A koronavírus-járvány komoly nyomást gyakorol a munkáltatókra és a
munkavállalókra: akár azért, mert nagyon rövid idő alatt kellett új eljárásokat és gyakorlatokat
bevezetniük, vagy azért, mert fel kellett függeszteniük munkájukat és üzleti tevékenységüket.
A világjárvány megjelenése óta az EU és tagállamai példa nélküli intézkedéseket vezettek be
az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében. A társadalom valamennyi
szegmensének – közöttük a vállalkozásoknak, a munkáltatóknak, a szociális partnereknek,
munkavédelmi szakembereknek és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóknak – ki kell
venniük a részüket a munkavállalók, a családjuk és a társadalom egésze védelméből. A
gazdálkodó szervezetek alapvető érdeke a termelés, szolgáltatás folyamatos biztosítása a
COVID-19 világjárvány idején is.

A munkavédelem a kockázatértékeléssel és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt
tervezésével, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatalával,
és azok fegyelmezett végrehajtásával elősegíti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a
járvány terjedésének lassítását is.

A munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv1
(a továbbiakban: keretirányelv) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az
általános kötelezettséget, hogy teljes körű és naprakész kockázatértékelést végezzen.
Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi
egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a tevékenységben és a
munkakörnyezetben rejlő egészségkárosító veszélyek, illetve kockázatok azonosítása és
értékelése jelenti. Minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és
értékelni, az egyes kóroki tényezők (pl. pszichoszociális kóroki tényezők, klimatikus hatások,
veszélyes anyagok, biológiai tényezők expozíciója) jelentette és egyéb kockázatokkal,
megterhelésekkel való kölcsönhatások figyelembevételével.

A keretirányelvvel összhangban, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a
kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése
előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

A kockázati tényezők megváltozását nyomon kell követni. A munkáltatók az Mvt. 54. § (3)
bekezdése alapján kötelesek felülvizsgálni és aktualizálni a kockázatértékelési és
kockázatkezelési gyakorlatukat, ha a munkahelyen, illetve a tevékenységben olyan
változás történt, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát
meghatározó munkakörülményi tényezők (munkahelyi veszélyek, kockázatok)
megváltozhattak.

A COVID-19 járvány miatt nemcsak a munkakörülményekben, az expozíciós viszonyokban
és a kockázatokban következhettek be változások, hanem a szükséges kockázatkezelési
intézkedésekben is. A COVID-19 terjedésének megakadályozására és a munkavállalók
SARS-CoV-2 vírus expozíciójának minimalizálására, a meghozott védelmi intézkedések
hatásaira szükséges újból értékelni a kockázatokat.
A kockázatértékelés során figyelembe kell venni, hogy a SARS-CoV-2 vírus hatékonyan
képes cseppfertőzéssel terjedni.2
A szennyezett felületek érintésével, kézzel a szemhez vagy az orrhoz vihető a vírus. Ez a
cseppfertőzés mellett a másik gyakori módja a fertőzésnek.
A védekezés elsődleges módja tehát elsősorban a kéz és a felületek virucid (vírusölő)
szerrel történő rendszeres fertőtlenítése, illetve egyéb járványügyi (fertőzés-megelőzési)
szabályok betartása.

A kockázatértékelés és a megelőző intézkedések meghatározásánál különös figyelmet kell
fordítani a magas kockázatú csoportba tartozó munkavállalókra, fel kell készülni a
leginkább veszélyeztetett személyek védelmére. Ide tartoznak az idősödő munkavállalók, a
krónikus betegségben szenvedők, valamint a várandós munkavállalók.
Meg kell határozni mindazon kockázatkezelési intézkedéseket, amelyeket a
kockázatértékelés eredménye, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ
közegészségügyi-járványügyi javaslatai alapján ajánlott bevezetni az új koronavírusnak
való kitettség minimalizálása érdekében.

A munkáltatói feladat teljesítéséhez be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és
a munkavédelmi szakembert (munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult
személyt). Fontos a munkavállalók és képviselőik bevonása a kockázatértékelési folyamatba
és a megelőző intézkedések meghatározásába. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat
elsősorban a járvány munkahelyi kezelésével kapcsolatos munkaegészségügyi szempontokért,
a munkavédelmi szakember pedig a munkahely/tevékenység átalakításából adódó
megváltozott munkabiztonsági kockázatok (baleseti veszélyforrások) értékelésért felelős.

A kockázatértékelés elvégzéshez segítséget nyújthatnak az alábbi tájékoztató anyagok,
segédletek:

  • NNK ajánlás az újbóli munkahelyi munkavégzés megkezdéséhez:
    https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/646-ajanlas-az-ujbolimunkahelyi-munkavegzes-meg-kezdesehez
  • Az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségének
    tájékoztató anyagai, nem kötelező érvényű iránymutatásai segítséget nyújtanak a
    munkáltatók és a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy
    olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a COVID-19 világjárvány
    miatt. Tanácsokat tartalmaznak a kockázatértékeléssel és olyan megelőző
    intézkedésekkel kapcsolatban, mint az expozíció minimalizálása, a munkába való
    visszatérés, a hiányzások kezelése és a távmunkavégzés támogatása:
    http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=736
  • Az ITM Munkavédelmi Főosztály útmutatói:
    Vissza a munkába – Munkavédelmi útmutató a munkahelyekre történő visszatéréshez:
    http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=742
    Segédlet a munkáltatók részére az új koronavírus terjedésének megelőzésére a
    munkahelyeken (a COVID-19 munkahelyen történő terjedésének megelőzését segítő
    munkáltatói kérdéslista):
    http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=750
  • Vállalati Fehér Könyv – Gyakorlati útmutató a vállalati pandémiás terv elkészítéséhez és
    végrehajtásához:
    http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=760
    A Melléklet az Egyesült Királyság Egészségügyi és Biztonsági Hivatala (Health and Safety
    Executive, HSE) útmutatói3
    és a Vállalati Fehér Könyv nyomán gyakorlati példát mutat a
    COVID-19-re vonatkozó kockázatértékelés egyik lehetséges módjára.
    A kockázatértékelés dokumentálásánál figyelembe kell venni az Mvt. 54. § (5)
    bekezdésében foglaltakat is, amely szerint a munkáltató felelőssége legalább a
    következők dokumentálása:
    a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
    b) a veszélyek azonosítása;
    c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
    d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
    e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való
    összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a
    munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok
    megfelelően alacsony szinten tartása;
    f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
    g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak
szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A SARS-CoV-2 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek esetén a
kockázatértékelés során és a megelőző intézkedések meghatározásánál a biológiai tényezők
hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM
rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.
Ilyen tevékenységek lehetnek különösen:

  • egészségügyi és szociális ellátás,
  • klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák,
  • a fentiekben felsorolt munkahelyeken történő takarítás, fertőtlenítés, karbantartás,
  • légtechnikai berendezések karbantartása.

    A fentiekben felsorolt tevékenységek esetén a COVID-19 járványtól függetlenül is el kell
    végezni az EüM rendelet szerinti biológiai kockázatbecslést, mivel a tevékenység a SARSCoV-2 víruson kívül más biológiai tényezők (pl. Hepatitis vírusok, Salmonella typhi,
    Escherichia coli, Legionella pneumophila) expozíciójával is járhat. A potenciálisan fertőző
    mikroorganizmusokkal történő munkavégzés, illetve kontamináció a tevékenység
    velejárója, ezért ezeken a munkahelyeken már korábban is el kellett végezni a biológiai
    kockázatbecslést az EüM rendelet 3. §-a alapján.

    A munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők
    kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a
    továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és – amennyiben
    lehetséges – mértékét. A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes
    expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre
    meg kell becsülni.

    Az EüM rendelet 3. számú melléklete a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
    egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról szóló 40/2020.
    (XI. 4.) ITM rendelete alapján kiegészült a SARS-CoV-2 vírussal, a biológiai tényezők 3.
    csoportjába sorolva, ezért erre a biológiai tényezőre is el kell végezni a kockázatbecslést.
    A biológiai kockázatbecslést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni,
    amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő
    expozícióját befolyásolhatja.

Forrás: MVFF

Kategória: Blog

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük